Az előadás fogadtatása – sikere – továbbra is igazolja a darab aktualitását: a perifériára szorult emberek, családok léte akár önhibájukon kívül vagy belül törvényszerűen tragédiába torkollik.
A mű egy sikoly amely felhívja a figyelmet erre a „Józsi létre”/az elszegényedésre,az iskolázatlanság növekedésére,a munkanélküliség nyomorba döntő következményeire stb./amelyet mi is nap mint nap tapasztalhatunk környezetünkben még ma is,sajnos… Ezen emberek,családok száma nem csökken,hanem nő.
Az előadás célja a figyelemfelkeltés és szembesítés,amely az egész társadalomra vonatkozik,tehát mindannyiunkra.
A mi mottónk – akik létrehoztuk ezt az előadást – a következő:
„Azt nem tudjuk, hogyan kell a szegény, elesett embereken segíteni a mindenkori hatalomnak, de hogy hogyan nem, azt igen!”
Mivel a műfaj tragikomédia, célunk beteljesült: a nézők felszabadultan nevettek, majd rezzenéstelen csendben figyelték a végkifejletet, miközben egy-egy szereplő mondataiban,cselekedeteiben magukra vagy környezetükben élő embertársaikra ismertek…
